Magyar szavak története

HORGER ANTAL (1872-1946) munkái a 20. századi magyar nyelvészet kiemelkedő alkotásai. A TINTA Könyvkiadó a jelen kötetben az 1924-ben megjelent Magyar szavak története című munkáját adja újból közre, amelyben a szerző 400 ismert magyar szó eredetét olvasmányosan mutatja be. 

„Huszár. Szinte kiirthatatlan az a mesebeszéd, hogy a huszár név onnan származik, hogy egyikük halálának az ellenségből húsz az ára; vagy onnan, hogy Zsigmond király kora óta a birtokosoknak minden húsz jobbágyuk után egy lovas katonát kellett állítaniok. A huszár szó azonban már Zsigmond kora előtt is előfordul, csakhogy 'rabló' jelentéssel. Pl.: egy 1432. évi latin oklevélben: „Contra huzarones et alios nonnullos malefactores” (huszárok és egyéb gonosztevők ellen), és egy 1449. éviben: „Predones aut Huzarij hungari” (magyar rablók vagy huszárok). Huszár szavunk ezen első 'rabló, betyár, szegénylegény' jelentése miatt nem lehet egyéb, mint az ugyanilyen jelentésű régi szerb-horvát husar, gusar átvétele. Ennek a régibb szerb-horvátban még teljesebb hursar, kursar alakja is van, ennek pedig az ugyancsak 'rabló', különösen 'tengeri rabló' jelentésű olasz corsar, latin cursor, görög kursaris az eredetije. - Hogy rabló népségből katonai csapatokat szerveztek, az a régi időben nem volt ritkaság. Mátyás király ezekből a bátor, elszánt, vakmerő legényekből olyan mintaszerű könnyű lovas csapatokat nevelt, amelyek Európa-szerte híressé tették a huszár nevet.”