- Noutăți
- Produs pachet
- Mindenki angolul tanul
- Előkészületben
- Nyelvünk virágai
- Idézetek, szállóigék, bölcsességek
- Szólások, közmondások
- Felvételizőknek
- A magyar nyelv kézikönyvei
- A magyar nyomtatott örökség feltárása
- Anyanyelvi felmérők
- Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek
- Az ékesszólás kiskönyvtára
- Bibliotheca Regulyana
- Diszlexia, diszkalkulia
- Életrajz
- Híd szótárak
- Iránytű sorozat
- Ismeretterjesztő
- Kétnyelvű könyvek nyelvtanuláshoz
- Kifestőkönyvek, színezők
- Kommunikáció
- Lexikográfiai füzetek
- Lexikon, enciklopédia
- Mesekönyv
- Mesterművek
- Modern Nyelvoktatás
- Naptár, notesz
- Notesz
- Növény- és állatnevek
- Nyelvészet
- Nyelvi játékok, fejtörők
- Nyelvtani munkafüzetek az 5-12. évfolyam részére
- Nyelvtanulás
- Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
- Szépirodalom
- Szótár
- Történelem
- Útleírás
- Vallás
- Zene
- E-könyv
- Folyóirat
- 2024-ben megjelent könyveink
- 2023-ban megjelent könyveink
- 2022-ben megjelent könyveink
- 2021-ben megjelent könyveink
- 2020-ban megjelent könyveink
- 2019-ben megjelent könyveink
- 2018-ban megjelent könyveink
A magyar nyelv alaktana
 |
|
Ide kattintva elolvashatja a könyv előszavát
Ide kattintva elolvashat egy részletet a könyvből
Az alaktan, vagyis a morfológia a nyelvtudománynak az a területe, amely a jelekkel, ragokkal, képzőkkel foglalkozik. Ezeket összefoglaló névvel morfémáknak nevezi a nyelvtudomány. A morfémák az emberi kommunikáció legfőbb és legjellemzőbb eszközének, a nyelvnek a legkisebb jelentést hordozó eszközei, a „nyelvi jelek”, amelyekből a beszédtevékenység minimális egységei, a mondatok felépülnek. A magyar nyelv alaktana című kiadvány rendszerszerűen bemutatja a nyelvünkben előforduló valamennyi morfématípust.
Az egyes morfémák jellemzése azon is alapszik, hogy milyen a viszonyuk a környezetükkel, és hogyan társulhatnak, ezért az alaktannak szükségképpen foglalkoznia kell a morfémakapcsolatok lehetséges formáival. Az alaktan vizsgálja az elemi morfémák és a szóértékű jelkomplexumok tulajdonságait és a mondatba kerülésre alkalmas formáikat, szóalakváltozataikat. Természetesen beletartozik az alaktan látókörébe az is, milyen módon gyarapodhat-gyarapítható a nyelv jelkészlete. A kiadvány stílusában a hagyományos magyar terminológiát követi, de anyagában lépést tart az újabb eredményekkel.
A könyvben az elméleti részek után száznál is több, különböző nehézségi fokú, változatos gyakorlófeladat található. Ezek segítik az elméleti ismeretek elmélyítését, hozzájuk megoldási javaslatok is találhatók a kötet végén.
Ezt a kötetet elsősorban azoknak szánjuk, akik felsőoktatási intézményekben magyar nyelv és irodalom szakon tanulnak. Hasznos lehet továbbá a közoktatásban dolgozó pedagógusok számára, és olyanoknak is, akik a sajtó, a tömegkommunikáció különböző területein dolgozva, a magyar nyelvet hivatásukhoz mindennap szerszámként használják. De figyelmébe ajánljuk mindazoknak, akik csupán érdeklődéssel fordulnak különleges anyanyelvünk felé, amely a magyar kultúra alapja és hordozója, gondolkodásunk eszköze és tükrözője. De amelybe nem elég beleszületni, hiszen nem szűnünk meg tanulni, gyakorolni azt életünk végéig sem.
A szerző, Korchmáros Valéria évtizedeken keresztül oktatta a Szegedi Tudományegyetemen a leíró magyar nyelvtant a magyar szakosoknak, és nagy tapasztalata van a magyarnak idegen nyelvként való tanításában is. Latin–magyar szakos tanárként mindig is érdekelték azok a gondolkodást is meghatározó alapvető rendszerbeli különbségek, amelyek miatt a magyar annyira különbözik az őt körülvevő szláv, germán és újlatin nyelvektől, amelyek végső soron mind közös indoeurópai gyökerekből nőttek ki.
-
Alcím Elméleti leírás gyakorlatokkalSzerző M. Korchmáros ValériaSorozatszám 221Oldalszám 256Kötés típusa puhafedelesFormátum B/5Numar articol 9789634093169Masa 425 g/buc
-
BEVEZETÉS / 8
AZ ALAKTAN HELYE A NYELVLEÍRÁS SZINTJEIN / 11
A MORFÉMA / 12
Az alaktan alapegysége / 12
Alak és jelentés viszonya a morfémában / 15
A morfémák osztályai / 19
Alaki önállóság szerinti osztályozás / 19
Jelentés szerinti osztályozás / 20
Változékonyság szerinti osztályozás / 20
Az egyes morfématípusok jellemzése / 23
A tövek megoszlása alaki önállóságuk szerint / 23
Tőtípusok az alaki változékonyság szerint / 25
A toldalékok fajtái / 29
SZÓTAN / 34
Része a morfológiának, vagy a morfológia tartozik a szótanhoz? / 34
Mi a szó, avagy mi szó? / 34
A SZÓFAJOK / 38
Mi a szófaj? / 38
A szófaji besorolás elvi alapjai / 38
A szófaji rendszer / 40
AZ EGYES SZÓFAJOK JELLEMZÉSE / 42
- MONDATSZÓK / 42
Az indulatszók / 42
Felelőszók / 44
- AZ ALAPSZÓFAJOK: A MONDATRÉSZÉRTÉKŰ SZÓFAJOK / 46
Egy különleges szófaj az állítmány számára: / 46
Az ige / 46
Az ige meghatározása / 46
Az alanyra utaló igeragozás.
Idő és mód értelmezése a magyar igeragozási rendszerben. / 49A határozott tárgyra is utaló ragozás / 52
Az ikes igék / 53
A múlt idő jelének alaki kérdései / 55
A módjelek alaki kérdései / 57
A NÉVSZÓK / 64
Mi a névszó? / 64
A főnév / 64
A főnevek fajtái / 64
A főnevek alaktani kategóriái / 67
A magyar főnév alakrendszere / 74
A főnevekhez kapcsolható szintaktikai viszonyt jelölő ragok / 75
A melléknév / 78
A melléknevek mondatbeli szerepei, szintagmaalkotási lehetőségeik / 78
A melléknevek alaktani kérdései / 79
A melléknevek ragozása / 79
A melléknevek fokozása / 81
A kiemelő jel / 83
A számnév / 86
A számnevek fajtái és helyük a szófaji rendszerben / 86
A számnevek viselkedése a mondatban, a szintaktikai szerep jelölése / 87
A számnevek egyéb inflexiós toldalékai / 88
Helyesírási kérdések / 89
MONDATRÉSZÉRTÉKŰ EGYÉB SZÓFAJOK / 92
A névmások / 92
Jelentésük, felhasználásuk a szövegben / 92
A névmásfajták jellemzése / 94
A személyes névmások / 94
A birtokos névmások / 96
A visszaható névmás / 97
A kölcsönös névmás / 99
A mutató névmások / 99
A kérdő névmások / 102
A vonatkozó névmások / 103
A határozatlan névmások / 105
A megengedő névmások / 106
Összefoglaló általános névmások / 107
Tagadó általános névmások / 107
A határozószók / 112
Általános jellemzésük / 112
A névmási eredetű határozószók / 113
A névmási elemek összefoglaló táblázata / 117
Az igenevek / 118
Az átmeneti szófajúság / 118
A főnévi igenév / 118
A melléknévi igenevek / 124
A határozói igenév / 132
III. A VISZONYSZÓK / 135
Az igekötők / 136
A kötőszók / 140
Általános tulajdonságaik / 140
A kötőszók által jelölt viszonyfajták / 141
A névutók / 151
A névelők / 156
A segédigék / 159
A segédigenevek / 165
Módosítószók: partikulák és tagadószók / 172
A SZÓKINCS GYARAPODÁSÁNAK MÓDJAI / 177
A szókészlet forrásai / 177
A szóalkotás módjai / 178
- A szóképzés / 178
A képzés hatása a szófaji minőségre / 179
A képzés hatása a szójelentésre / 180
A képzők állományának alakulása / 182
Igeképzés / 183
Főnévképzés / 184
Melléknévképzés / 188
Számnévképzés / 191
- A szóösszetételek / 198
Szószerkezeti alapok / 199
Alárendelő típusú szóösszetételek / 201
Mellérendelő típusú szóösszetételek / 209
Az ikerszók / 209
Morfológiai értékű szókapcsolatokból keletkezett összetett szók / 210
Szervetlen szóösszetételek / 211
- Mozaikszók / 215
- Az elvonás / 216
- A szóvég megelevenedése / 217
- A szórövidülés és szócsonkítás / 218
- A szóvegyülés / 218
- A szóalakutánzás / 219
- A szóhatár eltolódása / 219
- Jövevényszavak / 219
- A népetimológia / 220
- Tükörfordítások / 221
Megoldások / 223
Rövidítések, jelek / 253
-
Hasznos olvasmány a magyar nyelv alaktanáról
Anyanyelv-pedagógia XV. évfolyam 2022. 3. szám