- Noutăți
- Produs pachet
- Mindenki angolul tanul
- Előkészületben
- Nyelvünk virágai
- Idézetek, szállóigék, bölcsességek
- Szólások, közmondások
- Felvételizőknek
- A magyar nyelv kézikönyvei
- A magyar nyomtatott örökség feltárása
- Anyanyelvi felmérők
- Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek
- Az ékesszólás kiskönyvtára
- Bibliotheca Regulyana
- Diszlexia, diszkalkulia
- Életrajz
- Híd szótárak
- Iránytű sorozat
- Ismeretterjesztő
- Kétnyelvű könyvek nyelvtanuláshoz
- Kifestőkönyvek, színezők
- Kommunikáció
- Lexikográfiai füzetek
- Lexikon, enciklopédia
- Mesekönyv
- Mesterművek
- Modern Nyelvoktatás
- Naptár, notesz
- Notesz
- Növény- és állatnevek
- Nyelvészet
- Nyelvi játékok, fejtörők
- Nyelvtani munkafüzetek az 5-12. évfolyam részére
- Nyelvtanulás
- Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
- Szépirodalom
- Szótár
- Történelem
- Útleírás
- Vallás
- Zene
- E-könyv
- Folyóirat
- 2024-ben megjelent könyveink
- 2023-ban megjelent könyveink
- 2022-ben megjelent könyveink
- 2021-ben megjelent könyveink
- 2020-ban megjelent könyveink
- 2019-ben megjelent könyveink
- 2018-ban megjelent könyveink
Reguly és a tudomány "zománcza"
A Bibliotheca Regulyana sorozat 6. kötete több jól elkülönülő fejezetből áll. Az első fejezetből megtudható, hogy az oroszországi utazása után 1850-től a pesti Egyetemi Könyvtárban a főigazgató utáni első beosztott Reguly Antal hogyan segítette a Magyar Mythologián dolgozó Ipolyi Arnoldotmilyen szerepet játszott abban, hogy a Kőrösi Csoma Sándor tudományos hagyatékát Indiában megmentő Duka Tivadar angolul könyvecskét írt a finnugor népekről és kutatóikról, hosszan említve ismerősét, Regulythogy Rónay Jácintot felkérték a Reguly által gyűjtött, Hunfalvy által kiadott vogul énekek angolra fordításárahogy az 1857 őszén a palócoknál gyűjtő és fényképező Reguly házigazdája az a Mocsáry Lajos volt, akivel még 1847-ben, Oroszországból hazatérőben egy sziléziai fürdőhelyen ismerkedett meg. A második részben olvashatók Regulynak az életében megjelent munkái. A harmadikban válogatást találunk azokból az írásokból, amelyek Regulyról szóltak még éltében, tehát ő maga is olvashatta őket. A nekrológok, gyászhírek, emlékbeszédek fejezetének végén a Kerepesi (Fiumei) úti temetőben álló síremlékéről és az Urálban Regulyról elnevezett, 1711 m magas csúcsról tudhatunk meg egyet s mást. Az utolsó fejezet címében a térkép egyik régi elnevezése, az abrosz szó áll. A térképészet közel állt Regulyhoz: ő készítette el az Észak-Urál (ma Sarki-Urál) első néprajzi-földrajzi térképét (1846). Szeretett mindent időben, térben, távlataiban, arányaiban elhelyezni. Nem tudhatjuk, hogy hova vezetett volna az 1856-ban, 1857-ben megélénkülő érdeklődése az akkori technikai és szellemi újdonságok, és ezeknek a terepmunkán alkalmazhatósága iránt, amelynek első próbája a palócföldi etno-szociográfiai gyűjtése volt (1857), mert 1858. augusztus 23-án váratlanul meghalt.