Utak a kétnyelvűséghez

Már a 19. században, az első óvodák megjelenésekor megfogalmazódott annak az igénye, hogy az óvoda ne csak gyermekmegőrző intézet legyen, hanem sokoldalúan fejlessze a gyermekeket számukra megfelelő tevékenységeken keresztül. Ez ideális életkor, hiszen a gyermekek (még) szívesen tanulnak újat, kíváncsian fedezik fel a világot, gyakorolnak és ismételnek. A sok lehetséges fejleszthető és fejlesztendő terület közül a nyelvelsajátítás folyamatára fókuszál a kutatás. Mind az óvodai, mind a családi nyelvelsajátítás folyamata során középpontban áll a gyermek nyelvelsajátító tevékenysége mellett a környezet, hiszen nincs olyan gyermek, aki születésekor predesztinálva lenne egy vagy két nyelv elsajátítására, hanem a környezeten múlik, hogy adottak-e és szükségesek-e ennek a feltételei. A többnyelvűség témaköre évek óta egyre nagyobb figyelmet kap hazai és külföldi fórumokon. A munka célja bemutatni azokat az utakat, lehetőségeket és feltételeket, amelyek gyermekeket elvezetnek két nyelv ismeretéhez. Az első nyelv elsajátítása a családban történik az elsődleges, primer szocializáció során, miközben a gyermekek anyanyelvükkel együtt az adott kultúrát is elsajátítják. A tanulmányban részletesen foglalkozunk az anyanyelv elsajátításának menetével, különösen az anya és a kisgyermek interakciójával, hiszen enélkül nem lehetséges a nyelvelsajátítás, illetve ennek a természetes folyamatnak a menete lényeges ismereteket ad a kétnyelvűséghez vezető utak megértéséhez is. Kétnyelvűvé nemcsak családi nyelvelsajátítás során válhatunk: ma már egyre több intézmény biztosítja ennek kereteit.

A terület, amellyel foglalkozunk, multidiszciplináris: a biológia, nyelvészet, neurolingvisztika, pszicholingvisztika, szociolingvisztika és a pedagógia – különös tekintettel a nyelvpedagógiára és az óvodapedagógiára – együttesen jelennek meg.

Sok út vezet a kétnyelvűséghez, ahogyan a kétnyelvűség eléréséhez is. Hogy melyik a legeredményesebb? Ez a környezet és az individuum kölcsönhatásának függvénye, azaz mindenki számára a körülményektől függően más és más. Azt is tudjuk, hogy Rómát sem egy nap alatt építették fel. Így egy vagy két nyelv elsajátítása is időt és munkát igényel. Egy érintett szülő szavaival kifejezve: "Everyone dreams to have a bilingual child but I never thought it would be thus difficult!"(Abdelilah-Bauer, 2008: 12). (Mindenki kétnyelvű gyermekről álmodik, de soha nem hittem volna, hogy ez ilyen nehéz.) Kétnyelvű nevelés tehát csak erős idegzetű szülőknek és pedagógusoknak? Többek közt erre a kérdésre keres választ a tanulmány.

Klein Ágnes szerző évek óta foglalkozik a nyelvelsajátítás témakörével, számos publikációja jelent meg, illetve vezet kurzusokat a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Karán.