Nyelv és oktatás kisebbségben

Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi migráció, a globalizáció, az angol nyelv terjedése, a kommunikációs technológia fejlődése gyökeresen átformálta Európa hagyományos nyelvi térképét. A nyelvi és kulturális sokszínűség erősítése mára a legtöbbet hangoztatott alapértékek közé tartozik: a homogén nemzetállammal szemben az európai nyelvpolitikai diskurzusokban a többnyelvűség vált a közös Európa egyik kulcsfogalmává, így a korábbi prioritások közül a nyelvoktatáshoz és többnyelvű kompetenciákhoz kötődőek még inkább felerősödtek.

Az elmúlt években számtalan politikai és civil kezdeményezés foglalkozott a kisebbségi nyelvek oktatásának jogi szabályozásával, aminek hosszabb távon lehetnek hatásai a régió országainak de facto nyelvi sokszínűségére. Bár a társadalmi és ideológiai környezet jelentősen megváltozott a kommunista rezsimek bukása óta, a nyelvi sokszínűséget, az elvárt 1+2 nyelv kisebbségi szempontból aligha problémamentes ismeretét, különösen pedig az ún. európai többnyelvűséget csak a kelet-európai nyelvi kontextus ismeretében lehet árnyaltan értelmezni.

A kötetünkbe foglalt tanulmányok a Kárpát-medencei kisebbségi régiók magyar nyelvű oktatását mutatják be, összehangolt tervezés és bizonyos mértékben egységes szempontok szerint.

A kötet tanulmányaival, valamint a további tájékozódást segítő bibliográfiákkal szeretnénk a kutatóközösség, a szakpolitika és a nyelvi kisebbségi kérdésekben érintett csoportok és szervezeteik számára a régió magyar nyelvi kisebbségeire, a szóban forgó országok kisebbségi magyar oktatásának változó helyzetére vonatkozó jelenlegi tudást egységes keretben rendszerezni és elérhetővé tenni, hozzájárulva azoknak az ideológiáknak és téves koncepcióknak a lebontásához is, melyek ma hatással vannak az oktatási rendszerekre, a(z) (anya)nyelvoktatási elvekre és cselekvési tervekre, továbbá befolyásolhatják az egyéni és családi nyelv- és iskolaválasztási döntéseket.