Fordítástudományi dilemmák a 21. század elején

Ide kattintva elolvashatja a könyv előszavát

Ide kattintva elolvashat egy részletet a könyvből

Klaudy Kinga az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszékének alapító tagja, valamint a Nyelvtudományi Doktori Iskola Fordítástudományi Doktori Programjának alapítója. A válogatás az utóbbi 5 évben (2020–2024) írt tanulmányaiból készült. Azért gyűlt össze viszonylag rövid idő alatt ennyi tanulmány, mert a neurális gépi fordítás mindenki számára elérhető lehetősége nemcsak a fordítói szakmát bolygatta fel, hanem új kutatási témákat adott a fordításkutatók számára is, felélénkítette a fordítás empirikus kutatását. Az első fejezet első tanulmányában a szerző általánosságban vizsgálja meg a neurális gépi fordítás megjelenése következtében az utóbbi években végbement változások pozitívumait és negatívumait. A harmadik és negyedik fejezet pedig két konkrét fordítási műveletet hasonlít össze emberi és gépi fordításokban: a jelentések felbontását és összevonását, valamint a párhuzamos szerkesztés kohéziós szerepének megőrzését.
Hasznos-e a fordítástudomány? A második fejezet első két tanulmányában bemutatott felmérések eredményeinek kvantitatív és kvalitatív feldolgozása alapján arra kapunk választ, hogy mennyire tartják hasznosnak a fordítójelöltek a fordításelméleti előadásokat. Ugyancsak ebben a fejezetben, a harmadik tanulmányában hajtja végre a szerző egyik régen tervezett és hasznosnak tartott feladatát: a fordítások magyar nyelvhelyességi problémáit visszavezeti az indoeurópai nyelvek és a magyar nyelv közötti dinamikus kontrasztokra.
Két műfordítás-elemzés is található a kötet ötödik fejezetében, az egyikben az interkulturális referenciák fordítását, a másikban a fordításspecifikus explicitáció terminus létjogosultságát vizsgálja a szerző szépirodalmi művek fordításának elemzésével.
Tudománytörténeti dokumentumok feldolgozása a hatodik fejezet tárgya. A szerző két nagy múltú tudományos társaságnak is alapító tagja. A megőrzött dokumentumok alapján betekintést nyújt a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete (MANYE) 30 éves, illetve a Modern Filológiai Társaság (MFT) 40 éves történetébe abból a szempontból, hogy milyen szerepet játszottak a magyar fordítástudomány fejlődésében.
A kötet érdekes lehet fordítóknak, lektoroknak, utószerkesztőknek, fordítást oktató tanároknak, nappali vagy távoktatásos fordítóképzésben részt vevő fordítójelölteknek, a Fordítástudományi Doktori Program korábbi és mostani hallgatóinak, és minden fordításkutatónak, aki érdeklődik a fordítás szisztematikus kutatása iránt.