- Nuove Uscite
- Mindenki angolul tanul
- Előkészületben
- Nyelvünk virágai
- Idézetek, szállóigék, bölcsességek
- Szólások, közmondások
- Felvételizőknek
- A magyar nyelv kézikönyvei
- A magyar nyomtatott örökség feltárása
- Anyanyelvi felmérők
- Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek
- Az ékesszólás kiskönyvtára
- Bibliotheca Regulyana
- Diszlexia, diszkalkulia
- Életrajz
- Híd szótárak
- Iránytű sorozat
- Ismeretterjesztő
- Kétnyelvű könyvek nyelvtanuláshoz
- Kifestőkönyvek, színezők
- Kommunikáció
- Lexikográfiai füzetek
- Lexikon, enciklopédia
- Mesekönyv
- Mesterművek
- Modern Nyelvoktatás
- Naptár, notesz
- Notesz
- Nyelvészet
- Nyelvi játékok, fejtörők
- Nyelvtani munkafüzetek az 5-12. évfolyam részére
- Nyelvtanulás
- Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
- Szépirodalom
- Szótár
- Történelem
- Útleírás
- Vallás
- Zene
- E-könyv
- Folyóirat
- 2024-ben megjelent könyveink
- 2023-ban megjelent könyveink
- 2022-ben megjelent könyveink
- 2021-ben megjelent könyveink
- 2020-ban megjelent könyveink
- 2019-ben megjelent könyveink
- 2018-ban megjelent könyveink
- Növény- és állatnevek
Virágnévszótár
 |
|
Ide kattintva elolvashatja a könyv előszavát
Ide kattintva elolvashat egy részletet a könyvből
A Virágnévszótár minden korábbi munkánál részletesebben tárgyalja 340, hazánkban fellelhető mezei és kerti virág, illetve virágzó dísznövény nevének eredetét.
A szótárból megtudjuk, hogy a kökörcsin virágnév az ótörök eredetű kök ’kék’ szóból származik.
A következő virágokat mind egy-egy híres személyről nevezték el: begónia, frézia, fukszia, gerbera, hortenzia. A virág élőhelyére utal a búzavirág, a kövirózsa és a tarlóvirág neve, a növény virágzásának időpontja volt a névadás alapja a következőknél: estike, hajnalka, hóvirág, karácsonyikaktusz, mikulásvirág, őszirózsa, pünkösdirózsa, téltemető. A virág alakja ihlette a következő virágneveket: csengettyűfűvirág, flamingóvirág, oroszlánszáj, sarkantyúfű, trombitafolyondár.
A szerző a magyar nyelvtörténet, szótárirodalom és botanikai irodalom alapján, adatokkal alátámasztva közli az ismereteket. A könyvből többek között azt is megtudjuk, hogy a cickafark, a gólyahír és a nőszirom nyelvújítási szóalkotás.
A Virágnévszótár közli azt is, hogy egy-egy, ma széles körben használt virágnévnek milyen tájnyelvi megfelelői voltak használatosak: a golgotavirág népies neve kínfű, passióvirága napraforgó tájnyelvi megfelelője napvirág, tányérrózsa, tányérvirág.
A virágok nevének eredetét bemutató rész után a virág pontos és szakszerű leírása következik, majd gyakorlati útmutatót olvashatunk a virág neveléséről. A szótár 236 illusztrációt tartalmaz.
RÁCZ JÁNOS következő sikerkönyveit jelentette meg korábban a TINTA Könyvkiadó: Növénynevek enciklopédiája (2010), Állatnevek enciklopédiája (2012), Gyógyhatású növények (2014).
-
Alcím 340 virágnév eredete és a növények leírásaSzerző Rácz JánosSorozatszám 41Oldalszám 268Kötés típusa puhafedelesFormátum A/5Codice articolo 9789634090694Peso 250 g/db
-
Ide kattintva elolvashatja a könyv előszavát
Ide kattintva elolvashat egy részletet a könyvből
RÁCZ JÁNOS dr. nyelvész (Budapest, 1953). Budapesten járt általános iskolába és gimnáziumba. 1975-ben emigrált, felsőfokú tanulmányait 1977-ben kezdte meg, a németországi Münchenben, és rövid ideig Bécsben folytatott nyelvészeti, néprajzi és történelmi tanulmányokat. 1982-ben a müncheni Ludwig Maximilians Universität filozófiai fakultásának záróvizsgáját (Magister Artium) tette le, 1985-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem doktorátusát szerezte meg. Szakmai pályafutása Münchenben kezdődött, részt vett a Wogulisches Wörterbuch munkálataiban, valamint más egyetemi kiadványok előkészítésében. 1989-ben települt haza.
Nyelvészeti érdeklődésének középpontjában a névtan áll, kutatásai a magyar művelődés, anyagi és szellemi műveltség különféle tárgyköreinek, a magyar szakszókincs egyes fogalmi csoportjainak a történeti-etimológiai szempontú földolgozására, illetve a nyelvtudomány egy-egy szókészleti kincsére irányulnak. Szótörténeti, szóföldrajzi és etimológiai publikációit a nyelvészeti szakfolyóiratokban közlia Magyar Tudományos Akadémia Magyar nyelvi bizottságának folyóiratában, a Magyar Nyelvőrben 1993 óta 42 tanulmánya, a Magyar Nyelv folyóiratban és különböző emlékkönyvekben szintén több dolgozata, cikke jelent meg. Két névtani könyvét a Magyar Nyelvtudományi Társaság gondozásában adták ki (A magyar nyelv halnevei. Bp., 1996 és Kétszáz magyar szőlőnév. Bp., 1997). 2006-ban helytörténeti könyve, a Terménykiállítások és borünnepek Balatonfüreden címmel, majd 2007-ben Balatonfüred a Szőlő és a Bor Nemzetközi Városa jubileumi kiadvány, 2009-ben a Gyümölcs, szőlő, 2010-ben a Halászat című kötete jelent meg. Mindegyikben törekedett arra, hogy munkájának a helytörténet, a néprajz és a nyelvtudomány egyaránt hasznát lássa.
A Balatonfüredi Helytörténeti Egyesületnek és a Füredi História szerkesztőbizottságának tagja. Ebben a lapban számos helytörténeti cikket jelentetett meg. A Balatonvin Borlovagrend követe, 2009-ben elnyerte a Balatonfüred Városért Közalapítvány kulturális nagykövete címet.
-
Bevezetés / 7
Dísznövények / 8
A virágnevek / 9
Módszertani rész / 11
Forrásjegyzék / 14
Rövidítések és jelek jegyzéke / 18
Szótári rész / 19