- Nuove Uscite
- Mindenki angolul tanul
- Előkészületben
- Nyelvünk virágai
- Idézetek, szállóigék, bölcsességek
- Szólások, közmondások
- Felvételizőknek
- A magyar nyelv kézikönyvei
- A magyar nyomtatott örökség feltárása
- Anyanyelvi felmérők
- Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek
- Az ékesszólás kiskönyvtára
- Bibliotheca Regulyana
- Diszlexia, diszkalkulia
- Életrajz
- Híd szótárak
- Iránytű sorozat
- Ismeretterjesztő
- Kétnyelvű könyvek nyelvtanuláshoz
- Kifestőkönyvek, színezők
- Kommunikáció
- Lexikográfiai füzetek
- Lexikon, enciklopédia
- Mesekönyv
- Mesterművek
- Modern Nyelvoktatás
- Naptár, notesz
- Notesz
- Nyelvészet
- Nyelvi játékok, fejtörők
- Nyelvtani munkafüzetek az 5-12. évfolyam részére
- Nyelvtanulás
- Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
- Szépirodalom
- Szótár
- Történelem
- Útleírás
- Vallás
- Zene
- E-könyv
- Folyóirat
- 2024-ben megjelent könyveink
- 2023-ban megjelent könyveink
- 2022-ben megjelent könyveink
- 2021-ben megjelent könyveink
- 2020-ban megjelent könyveink
- 2019-ben megjelent könyveink
- 2018-ban megjelent könyveink
- Növény- és állatnevek
Frazeológia - Az emberi világkép tükrözője
-
Szerkesztő Bárdosi VilmosSorozatszám 185Oldalszám 172Kötés típusa puhafedelesFormátum B/5Codice articolo 9789634090557Peso 300 g/db
-
Az MTA Modern Filológiai Társasága megalakulása óta a hazai filológiai kutatások szervezésén, összefogásán és előremozdításán munkálkodik. Ezt a célt nemcsak tagjainak a Társaság rendszeres kiadványában megjelenő tanulmányai, munkái szolgálják, hanem évenként megrendezett konferenciái is, amelyeken mindig a filológia egy-egy időszerű kérdése kerül górcső alá, nemegyszer a témakör egy-egy jelentős hazai kutatóját, képviselőjét is felkérve, hogy meghívott vendégként előadást tartson.
Az elmúlt években a szövegalkotás kérdéseit, a reáliák értelmezési és fordítási problémáit majd a nyelvi pragmatika kérdéseit vizsgáló konferenciák után így került sor 2015-ben a „Frazeológia, az emberi világkép tükrözője” című tudományos tanácskozásra, amely a frazeológiai kapcsolatok különböző nyelvekben megmutatkozó jellegzetességeinek kutatását, a frazeológiának a szótárszerkesztésben, a fordításban és az oktatásban betöltött szerepét vizsgálta. Az előadásokon és az azokat követő vitákon felvetett kérdések olyan ösztönzően hatottak a résztvevőkre, és annyira túlmutattak a tudományos tanácskozás előre megszabott keretein, hogy az azóta eltelt hónapokban megszületett, témába vágó tanulmányokból, reflexiókból is összegyűlt egy kötetre való.
A tanulmányok több témakört érintenek. Albert Sándor, Jeremiás Éva, Klaudy Kinga és Kovács Marietta valamint Zachar Viktor a frazeológia és a fordítás viszonyáról írnak. Több szerző is arról ír, hogy miként tükröződik vissza a frazémákban az emberi világkép és ennek milyen nyelvspecifikus, kontrasztív vetületei vannak (Balázs Géza az álom, Bańczerowski Janusz a madárnevek, Dudás Mária a magyar és bolgár nemzeti sztereotípiák, Dziewońska-Kiss Dorota a kenyér, a só és a bor magyar és lengyel vonatkozású frazeológiájáról, Frank Tibor a brit és amerikai történelmi múltábrázolás frazeológiai szemléletbeli különbségeiről, Imre Attila a jogi terminusok és a frazémák viszonyáról, Keszler Borbála a 16–17. századi magyar orvosi nyelv frazeológiai különlegességeiről, Pátrovics Péter pedig a ’torma’ lengyel és osztrák frazeológiai nyelvi képéről értekeznek). A frazeológia és a nyelvi érintkezések aspektusával foglalkozik Benő Attila, Császári Éva, Horváth Krisztina és Pacsai Imre. Veszelszki Ágnes pedig azt a roppant izgalmas, aktuális és a nyelvészet és internetkultúra határán mozgó kérdést veti fel, hogy az internetes nyelv hashtag eleme tekinthető-e új frazeologizmusnak.