- New arrivals
- Mindenki angolul tanul
- Előkészületben
- Nyelvünk virágai
- Idézetek, szállóigék, bölcsességek
- Szólások, közmondások
- Felvételizőknek
- A magyar nyelv kézikönyvei
- A magyar nyomtatott örökség feltárása
- Anyanyelvi felmérők
- Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek
- Az ékesszólás kiskönyvtára
- Bibliotheca Regulyana
- Diszlexia, diszkalkulia
- Életrajz
- Híd szótárak
- Iránytű sorozat
- Ismeretterjesztő
- Kétnyelvű könyvek nyelvtanuláshoz
- Kifestőkönyvek, színezők
- Kommunikáció
- Lexikográfiai füzetek
- Lexikon, enciklopédia
- Mesekönyv
- Mesterművek
- Modern Nyelvoktatás
- Naptár, notesz
- Notesz
- Nyelvészet
- Nyelvi játékok, fejtörők
- Nyelvtani munkafüzetek az 5-12. évfolyam részére
- Nyelvtanulás
- Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
- Szépirodalom
- Szótár
- Történelem
- Útleírás
- Vallás
- Zene
- E-könyv
- Folyóirat
- 2024-ben megjelent könyveink
- 2023-ban megjelent könyveink
- 2022-ben megjelent könyveink
- 2021-ben megjelent könyveink
- 2020-ban megjelent könyveink
- 2019-ben megjelent könyveink
- 2018-ban megjelent könyveink
- Növény- és állatnevek
Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben
Ide kattintva elolvashatja a könyv előszavát
Ide kattintva elolvashat egy részletet a könyvből
Nincs szándékomban megtéveszteni az olvasót: nem mindenki nyelvész, és nem is mindenki erdélyi, aki ebben a kötetben szerepel. Kétségtelen azonban, hogy – ha nem is voltak nyelvészek – mind elkötelezettek voltak a magyar nyelv iránt, és – ha esetleg nem is éltek Erdélyben – igazolható a szellemi kapcsolatuk ezzel a tájjal. Amiatt pedig bizonyára nem kell mentegetőznöm, hogy azt, ahogy én emlékezem rájuk, meghatározza saját erdélyi létem, és meghatározzák a nyelvvel kapcsolatos szakmai és nem szakmai elfogultságaim. A személyességen túl általánosabban is számolnunk kell azzal, hogy az előző század második felében vagy még korábban elvált egymástól az anyaország és Erdély emlékezete, az egyikben egyre kevésbé volt benne a másik, nem beszélve a perspektíváról, hogy az elődöket máshogy, másmilyennek látjuk innen és onnan. Talán e miatt az eltérő perspektíva miatt is a magyarországi olvasó figyelmébe ajánlhatók ezek a korábban jórészt Erdélyben, szétszórtan megjelent írások
Valamilyen alkalom vagy felkérés szülte ezeket a szövegeket, ez a magyarázata és talán a mentsége is stiláris, műfaji sokféleségüknek. Egyvalami mindig motivált vagy éppen dühített: az emlékezés és a felejtés, a kultusz és az amnézia szeszélyes, igazságtalan, méltánytalan játéka. A kanonizált kultusz, a mítosz néha érthetetlen szelekcióval, torzítással a történelmi idő süllyesztőjébe taszíthat emlékezésre méltó jelentős személyiségeket, eseményeket. Az idő rostája igazságtalan és méltánytalan, hiú remény abban bizakodni, hogy az idő majd igazságot tesz. Egyet tehetünk a méltánytalan felejtés ellen: azt, hogy mi magunk is emlékezünk és emlékeztetünk.
Életem folyamán szakmai pályám mindig több sávon haladt, és ezeken a sávokon nagyon különböző alkalmai adódtak a találkozásnak. A kötet alcímei jelzik az emlékezés köreit. A leggyakoribbak, legközelebbiek nyilván azok voltak, amelyek tanárságommal, tanszéki munkahelyemmel, kollégáimmal, tanítványaimmal kapcsolatosak. Életem többükkel évtizedekre összekapcsolódott, és bízhatok benne, hogy vannak, akikkel ez a már-már családias kapcsolat életem végéig megmarad. A tanár elégtétele, hogy az élete bővelkedik ilyenekben.
Azt azonban be kell látnom, hogy az én emlékezéseim és köszöntéseim is alkalmaktól függően szelektívek voltak. Méltánytalanok is leginkább azok iránt, akikről soha nem írtam, noha életpályámon meghatározóak voltak. Örök adósai maradunk azoknak, akiknek legtöbbel tartozunk. Bele kell törődnünk, hogy életidőnk véges, és hogy menthetetlenül belefut az álomidőbe, mielőtt minden dolgunkat lezárhattuk volna.
Péntek János
-
Alcím Elődök, mesterek, pályatársakSzerző Péntek JánosSorozatszám 236Oldalszám 214Kötés típusa puhafedelesFormátum B/5Megjelenés dátuma 2024. 09. 10.Article No. 9789634094463Weight 360 g/pcs
-
Előszó / 7
Elődeink
Magyar nyelvű tudományosság – kezdet és vég? (Apáczai Csere János, 1625–1659) / 11
Gyarmathi modernsége – erdélyi szemmel (Gyarmathi Sámuel, 1751–1830) / 16
Gróf Teleki József, a nyelvújítás méltatlanul elfeledett tudós nyelvésze (1790–1855) / 20
Brassai nyelvészeti munkásságának korszerűsége Brassai Sámuel (1797–1897) / 38
Koreszmék és rögeszmék (Szentkatolnai Bálint Gábor, 1844–1913) / 42
Herrmann Antal és Kalotaszeg (Herrmann Antal, 1851–1926) / 52
Mestereink
Az iskolateremtő Szabó T. Attila (Szabó T. Attila, 1906–1987) / 59
A tudós tanár eszménye és a valóság (Szabédi László, 1907–1959) / 65
A tanszék volt az élete (Márton Gyula, 1916–1976) / 69
Benkő Loránd, az erdélyi magyar nyelvtudomány mentora (1921–2011) / 83
Pályatársak
Murádin László szakmai életútja (1930–2022) / 93
Szilágyi tanár úr és a tanszék (Szilágyi N. Sándor) / 98
Barátságunk gazdagító évtizedei (Szabó T. E. Attila) / 105
Kiss Jenő professzor köszöntése 70. születésnapján / 107
A hálózat nyugati őrhelyén (Kolláth Anna nyelvész) / 110
Előítéleteink ostromlója (Kontra Miklós „online” köszöntése 70. születésnapján) / 112
Kapcsolatok és kalandok Gulya tanár úrral (Gulya János, 1933–2017) / 114
Az emberi és a nyelvi mérce Ő maga volt (Wacha Imre, 1931–2018) / 117
Hangja az idő távolából (Lőrincze Lajos, 1915–1993) / 123
A diófaültető reménye (Deme László, 1921–2011) / 128
Tanítványok – kollégák
Életút a tordai hídon át (Keszeg Vilmos) / 133
Az idő és a pálya létrafokai (Tánczos Vilmos) / 139
Útitársak
Hűséges barátunk, Görömbei András (1945–2013) / 147
Sütő András és a „létében szorongó nyelv” (1927–2006) / 153
„Kisebbségben, közösségben” (Balázs Sándor, 1928–2022) / 159
A civil státus értelme Somai József példáján (Somai József, 1931–2023) / 162
Búcsúzások
Fülei-Szántó Endre (1924–1995) / 169
Nagy Jenő (1916–1996) / 171
Máté Jakab (1926–2001) / 174
Zsemlyei János (1936–2003) / 177
Szabó Zoltán (1927–2007) / 179
Murvai Olga (1942–2011) / 181
Petőfi S. János (1931–2013) / 183
Bura László (1932–2014) / 185
Magamról, magunkról – három interjú
Aki felelősen él, mindig az idő szorításában él. Sorbán Angella interjúja / 189
Őrhelyen gyújtott jeltüzek. Székely Ferenc interjúja / 198
Tudományos pálya lehetőség és szükség szorításában. Cservenka Judit interjúja / 208