Categories
Newsletter
Most popular products
Recommended products
Payment solution
Certificate
SSL Certificate
Sort
Megjelenés dátuma
Product Details


Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben

-20%
Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben
  • Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben
  • Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben
  • Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben
  • Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben
  • Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben
  • Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben
  • Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben
12.12 
9.7
Bonus point : 0.1 €
Megjelenés dátuma 
:
2 024
Out of stock
Get notified if re-stocked

 

Ide kattintva elolvashatja a könyv előszavát

 

Ide kattintva elolvashat egy részletet a könyvből

 

Nincs szándékomban megtéveszteni az olvasót: nem mindenki nyelvész, és nem is mindenki erdélyi, aki ebben a kötetben szerepel. Kétségtelen azonban, hogy – ha nem is voltak nyelvészek – mind elkötelezettek voltak a magyar nyelv iránt, és – ha esetleg nem is éltek Erdélyben – igazolható a szellemi kapcsolatuk ezzel a tájjal. Amiatt pedig bizonyára nem kell mentegetőznöm, hogy azt, ahogy én emlékezem rájuk, meghatározza saját erdélyi létem, és meghatározzák a nyelvvel kapcsolatos szakmai és nem szakmai elfogultságaim. A személyességen túl általánosabban is számolnunk kell azzal, hogy az előző század második felében vagy még korábban elvált egymástól az anyaország és Erdély emlékezete, az egyikben egyre kevésbé volt benne a másik, nem beszélve a perspektíváról, hogy az elődöket máshogy, másmilyennek látjuk innen és onnan. Talán e miatt az eltérő perspektíva miatt is a magyarországi olvasó figyelmébe ajánlhatók ezek a korábban jórészt Erdélyben, szétszórtan megjelent írások
Valamilyen alkalom vagy felkérés szülte ezeket a szövegeket, ez a magyarázata és talán a mentsége is stiláris, műfaji sokféleségüknek. Egyvalami mindig motivált vagy éppen dühített: az emlékezés és a felejtés, a kultusz és az amnézia szeszélyes, igazságtalan, méltánytalan játéka. A kanonizált kultusz, a mítosz néha érthetetlen szelekcióval, torzítással a történelmi idő süllyesztőjébe taszíthat emlékezésre méltó jelentős személyiségeket, eseményeket. Az idő rostája igazságtalan és méltánytalan, hiú remény abban bizakodni, hogy az idő majd igazságot tesz. Egyet tehetünk a méltánytalan felejtés ellen: azt, hogy mi magunk is emlékezünk és emlékeztetünk.
Életem folyamán szakmai pályám mindig több sávon haladt, és ezeken a sávokon nagyon különböző alkalmai adódtak a találkozásnak. A kötet alcímei jelzik az emlékezés köreit. A leggyakoribbak, legközelebbiek nyilván azok voltak, amelyek tanárságommal, tanszéki munkahelyemmel, kollégáimmal, tanítványaimmal kapcsolatosak. Életem többükkel évtizedekre összekapcsolódott, és bízhatok benne, hogy vannak, akikkel ez a már-már családias kapcsolat életem végéig megmarad. A tanár elégtétele, hogy az élete bővelkedik ilyenekben.
Azt azonban be kell látnom, hogy az én emlékezéseim és köszöntéseim is alkalmaktól függően szelektívek voltak. Méltánytalanok is leginkább azok iránt, akikről soha nem írtam, noha életpályámon meghatározóak voltak. Örök adósai maradunk azoknak, akiknek legtöbbel tartozunk. Bele kell törődnünk, hogy életidőnk véges, és hogy menthetetlenül belefut az álomidőbe, mielőtt minden dolgunkat lezárhattuk volna.
Péntek János

 

  • Alcím
    Elődök, mesterek, pályatársak
    Szerző
    Péntek János
    Sorozatszám
    236
    Oldalszám
    214
    Kötés típusa
    puhafedeles
    Formátum
    B/5
    Gyártó 
    TINTA Könyvkiadó
    Megjelenés dátuma
    2024. 09. 10.
    Article No.
    9789634094463
    Weight
    360 g/pcs
  •  

    Előszó  /   7

    Elődeink

    Magyar nyelvű tudományosság – kezdet és vég? (Apáczai Csere János, 1625–1659)    /  11

    Gyarmathi modernsége – erdélyi szemmel (Gyarmathi Sámuel, 1751–1830)   /  16

    Gróf Teleki József, a nyelvújítás méltatlanul elfeledett tudós nyelvésze (1790–1855)   /  20

    Brassai nyelvészeti munkásságának korszerűsége Brassai Sámuel (1797–1897)   /  38

    Koreszmék és rögeszmék (Szentkatolnai Bálint Gábor, 1844–1913)   /  42

    Herrmann Antal és Kalotaszeg (Herrmann Antal, 1851–1926)   /  52

    Mestereink

    Az iskolateremtő Szabó T. Attila (Szabó T. Attila, 1906–1987)   /  59

    A tudós tanár eszménye és a valóság (Szabédi László, 1907–1959)   /  65

    A tanszék volt az élete (Márton Gyula, 1916–1976)   /  69

    Benkő Loránd, az erdélyi magyar nyelvtudomány mentora (1921–2011)   /  83

    Pályatársak

    Murádin László szakmai életútja (1930–2022)   /  93

    Szilágyi tanár úr és a tanszék (Szilágyi N. Sándor)   /  98

    Barátságunk gazdagító évtizedei (Szabó T. E. Attila)   /  105

    Kiss Jenő professzor köszöntése 70. születésnapján   /  107

    A hálózat nyugati őrhelyén (Kolláth Anna nyelvész)   /  110

    Előítéleteink ostromlója (Kontra Miklós „online” köszöntése 70. születésnapján)   /  112

    Kapcsolatok és kalandok Gulya tanár úrral (Gulya János, 1933–2017)   /  114

    Az emberi és a nyelvi mérce Ő maga volt (Wacha Imre, 1931–2018)   /  117

    Hangja az idő távolából (Lőrincze Lajos, 1915–1993)   /  123

    A diófaültető reménye (Deme László, 1921–2011)   /  128

    Tanítványok – kollégák

    Életút a tordai hídon át (Keszeg Vilmos)   /  133

    Az idő és a pálya létrafokai (Tánczos Vilmos)   /  139

    Útitársak

    Hűséges barátunk, Görömbei András (1945–2013)   /  147

    Sütő András és a „létében szorongó nyelv” (1927–2006)   /  153

    „Kisebbségben, közösségben” (Balázs Sándor, 1928–2022)   /  159

    A civil státus értelme Somai József példáján (Somai József, 1931–2023)   /  162

    Búcsúzások

    Fülei-Szántó Endre (1924–1995)   /  169

    Nagy Jenő (1916–1996)   /  171

    Máté Jakab (1926–2001)   /  174

    Zsemlyei János (1936–2003)   /  177

    Szabó Zoltán (1927–2007)   /  179

    Murvai Olga (1942–2011)   /  181

    Petőfi S. János (1931–2013)   /  183

    Bura László (1932–2014)   /  185

    Magamról, magunkról – három interjú

    Aki felelősen él, mindig az idő szorításában él. Sorbán Angella interjúja   /  189

    Őrhelyen gyújtott jeltüzek. Székely Ferenc interjúja   /  198

    Tudományos pálya lehetőség és szükség szorításában. Cservenka Judit interjúja   /  208