Magyar szaknyelvek a Kárpát-medencében

A szaknyelvi kommunikáció és az azzal érintkező összes nyelvterület életbevágóan fontos eleme a nyelvi versenyképességnek. Akkor versenyképes egy nyelv, ha minden kommunikációs területen képes betölteni a funkcióját. Ez különösen nagy kihívás az egyre inkább nemzetközivé váló tudományterületek, szakmai területek időszakában. A szaknyelveknek egyszerre kell biztosítaniuk a közérthetőséget, illetve a nemzetközi szakmai kritériumoknak való pontos megfelelést.
A XX. század közepétől fogva a globalizációs folyamatok kiteljesedése következtében a második nyelvként használt nemzetközi közvetítő nyelvek státusa átrendeződött: részben a regionális közvetítő nyelvek jelentőségének csökkenése és a kisebbségi nyelvek tagadhatatlan visszaszorulása miatt, részben pedig azért, mert a múlt század végére e szakmaspecifikus nyelvek szerepét az angol vette át.
Ez a tanulmánykötet a szaknyelvi kommunikáció és a szaknyelvkutatás legjelentősebb problémaköreit igyekszik feltárni. Körbejárja az informatika, az orvosi kommunikáció szaknyelvi kérdéseit, foglalkozik a határon túli szaknyelviséggel, áttekinti az anyanyelvoktatás terminológiai problémáit, a szaknyelvek általános és pragmatikai jellemzőit. Olvashatunk az uniós környezetben jelentkező szaknyelvi kihívásokról, a magyar jogi szaknyelv legfrissebb kutatásairól, a fordítástudomány és a nemzetközi terminológia újdonságairól.
A Magyar Nyelvstratégiai Intézet az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságával és a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületével közösen Magyar szaknyelvek a Kárpát-medencében címmel nemzetközi magyar szaknyelvi konferenciát rendezett 2017. január 18–20-án. A tanulmánykötet összefoglalja a tanácskozáson bemutatott legfrissebb tudományos eredményeket, ily módon kíván választ adni a magyar nyelvstratégia szaknyelvi kommunikációt és terminológiastratégiát érintő kérdéseire.