Bevezetés a kognitív lírapoétikába

A kognitív szemléletű megközelítések a szépirodalmat (azon belül a költészetet) az emberi megismerés sajátos módjaként értelmezik. Ez a vállalkozás szükségszerűen több tudomány együttműködésével valósulhat meg. A könyv célja, hogy betekintést nyújtson azokba az interdiszczplináris kutatási lehetőségekbe, amelyeket a kognitív poétika kínál a líraiság megragadására. A kognitív nyelvészet különböző területei, a fenomenológia, továbbá az evolúciós pszichológia és kultúraelmélet, valamint az irodalomtudomány közötti kapcsolat megteremtésével olyan magyarázatot dolgoz ki ez a kötet, amelynek középpontjában a lírai diskurzus világának referenciális összetettsége (a poétizálódás folyamata), továbbá az ezen összetettséget kezdeményező és fenntartó nyelvi struktúrák (rím, ritmus, metaforikusság) vizsgálata áll. Mindez szükségessé teszi a megismerés folyamatának újraértelmezését, a nyelvi szerkezetek elemző feldolgozásának összetett módszereit, továbbá a nyelv, a kultúra és a megismerés összefüggéseinek feltárását. Ezért a Bevezetés a kognitív lírapoétikába nem a hagyományos értelemben vezeti el olvasóját a költészet tanulmányozásához. Azoknak az elméleti és módszertani előmunkálatoknak az elvégzésére vállalkozik, amelyek nélkülözhetetlenek mind a korszerű poétikai kutatáshoz, mind pedig a költészet kognitív szemléletű tanulmányozásához. Ez a könyv tehát kétféleképpen mutatja be a költészet megismerését: egyfelől azt a sajátos tapasztalati struktúraként, amely a lírai alkotások befogadása révén válik hozzáférhetővé, másfelől tapasztalati eseményként, amelyet a műalkotással interakcióba kerülő befogadói elme él át.

Simon Gábor a Magyar Tudományos Akadémia posztdoktor kutatója. Kutatási területe a kognitív poétika: elsődlegesen a költészet nyelvi jelenségeinek rendszerszerű, elemző leírása, másodlagosan a líraiság mint az emberi megismerés alapvető kategóriájának újraértelmezése. Jelenleg kognitív műfajelméleti kutatásokat folytat.