Mondattani tanulmányok

Brassai Sámuel (1797?–1897), "az utolsó erdélyi polihisztor” foglalkozott földrajzzal, történelemmel, statisztikával, közgazdaságtannal és a zene elméleti kérdéseivel is, mindemellett a magyar nyelvtudomány nagy klasszikusa. Az MTA 1837-ben levelező, 1865-ben rendes tagjává választotta. A nyelvről, ezen belül is a magyar mondatról szóló tanulmányai ma sem kerülhetők meg, hiszen a magyar nyelv jellegzetességeiről, a magyar mondat szerkezetéről tett megfigyeléseinek majd mindegyike ma is érvényes. Elekfi László összesítése szerint Brassai Sámuel tudományos értékűnek minősíthető nyelvészeti tárgyú írásainak mennyisége meghaladja az ezer oldalt.

Mondattani munkáiból A magyar mondat címmel adott ki több mint 500 oldalas válogatást a TINTA Könyvkiadó 2011-ben. E korábbi kötet hat nagy, komoly elméleti megállapításokat tévő tanulmányt tartalmaz.

Jelen kötet – a Mondattani tanulmányok – további tizennyolc nyelvtudományi írást közöl Brassai Sámuel gazdag nyelvészeti életművéből. E kisebb írások közül jó néhány a korábbi kötet nagy tanulmányainak megállapításait finomítja, számos tanulmányban reflektál kortársai kritikáiramindegyik írásnak alapgondolata, hogy a nyelv központi egysége a mondat, a nyelvészet központi kutatási területe a szintaxis, a mondattan.

A most közreadott tanulmányok témája többek között: a magyar esetrendszer, a magyar birtokos szerkezetet, a magyar szórend, a magyar határozók szórendje, az alany, a szóösszetétel, a jelzős szerkezet, a magyar hangsúly, a szó- és beszédhiba, illetve a magyar nyelv rokonsága.

Brassai Sámuel gazdag nyelvészeti munkásságából további köteteket érdemelnének még nyelvhelyességi, nyelvoktatási és stilisztikai tárgyú írásai, valamint a szövegelemzés, szövegértelmezés és fordítás kérdéseivel foglalkozó munkái.

A Mondattani tanulmányok kötethez Kiefer Ferenc írt bevezetőt. Brassai Sámuel mondattani dolgozatainak jelen kötetben közreadott második tanulmánygyűjteményét ajánljuk mindazoknak, akik a nyelvtudomány-történet mellett érdeklődnek a modern nyelvészeti gondolatokat gyakran elsőként megfogalmazó Brassai-írások iránt.