A megismerés és az értelmezés konstrukciói

A kötet, amelynek tematikáját Tolcsvai Nagy Gábor munkássága inspirálta, olyan szakembereket szólaltat meg, akik a saját kiindulópontjukból adekvát kérdéseket és válaszokat fogalmaznak meg a nyelv összetett működésével kapcsolatban. A kötet fontos célkitűzése az, hogy – túllépve a szűken vett nyelvtudomány határain – termékeny diskurzusba hozza a nyelv összetettségére reflektáló, különböző diszciplináris keretekben zajló kutatásokat és ezek eredményeit. Alapvető kérdése pedig az, hogy a megismerő, cselekvő ember és közössége hogyan kerül viszonyba a nyelvvel. Mindez úgy is megfogalmazható, hogy a nyelv milyen módokon válik jelentésképző, diszkurzív közegévé annak, ahogyan az emberek és közösségeik viszonyba kerülnek egymással. Egyszerűbben szólva: mire teszi képessé az embert a nyelv. A kötet így kiemelt figyelmet szentel az alábbi relációknak: nyelv és megismerés, nyelv és értelmezés, nyelv és alkotás, nyelv és jelentés, nyelv és közösség, nyelv és szöveg, nyelv és irodalom. A kötet középpontjában a magyar nyelvvel összefüggő kutatások állnak.

A Tolcsvai Nagy Gábor kutatói pályáját áttekintő, Andor József által készített interjú után az alábbi szerzők tanulmányai olvashatók: Andor József, Benczes Réka, Brdar Mario és Brdar-Szabó Rita, Fehér M. István, Honti László, Imrényi András, Kertész András és Rákosi Csilla, Keszler Borbála, Kiss Jenő, Kocsány Piroska, Kulcsár Szabó Ernő, Ladányi Mária, Németh T. Enikő, Pelyvás Péter, Péntek János, Péter Mihály, Pethő József, Pléh Csaba, Simon Gábor, Svindt Veronika, Szabómihály Gizella, Szathmári István, Szegedy-Maszák Mihály.

A megismerés és az értelmezés konstrukciói
Magyar Nyelv (239–244. oldal), 2015-08-01, Komlósi László Imre