- Újdonságok
- Mindenki angolul tanul
- Előkészületben
- Nyelvünk virágai
- Idézetek, szállóigék, bölcsességek
- Szólások, közmondások
- Felvételizőknek
- A magyar nyelv kézikönyvei
- A magyar nyomtatott örökség feltárása
- Anyanyelvi felmérők
- Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek
- Az ékesszólás kiskönyvtára
- Bibliotheca Regulyana
- Diszlexia, diszkalkulia
- Életrajz
- Híd szótárak
- Iránytű sorozat
- Ismeretterjesztő
- Kétnyelvű könyvek nyelvtanuláshoz
- Kifestőkönyvek, színezők
- Kommunikáció
- Lexikográfiai füzetek
- Lexikon, enciklopédia
- Mesekönyv
- Mesterművek
- Modern Nyelvoktatás
- Naptár, notesz
- Notesz
- Nyelvészet
- Nyelvi játékok, fejtörők
- Nyelvtani munkafüzetek az 5-12. évfolyam részére
- Nyelvtanulás
- Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
- Szépirodalom
- Szótár
- Történelem
- Útleírás
- Vallás
- Zene
- E-könyv
- Folyóirat
- 2024-ben megjelent könyveink
- 2023-ban megjelent könyveink
- 2022-ben megjelent könyveink
- 2021-ben megjelent könyveink
- 2020-ban megjelent könyveink
- 2019-ben megjelent könyveink
- 2018-ban megjelent könyveink
- Növény- és állatnevek
A magyar stilisztika
-
Alcím A kezdetektől a XX. század végéigSzerző Szathmári IstvánSorozatszám 39Oldalszám 204Kötés típusa puhafedelesFormátum B/5ISBN 9637094253Tömeg 332 g/db
-
Szathmári István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, aki elsőként iskolát teremtett a stilisztikát illetően, összeállította a szintén első stilisztikatörténeti áttekintést: A magyar stilisztika a kezdetektől a XX. század végéig címmel. Több mint fél évszázados eddigi pályája során egyetemi és főiskolai oktatása, valamint kutatása közben olyan tanulmányok születtek, amelyek átfogják szinte a teljes magyar stilisztika történetét Sylvester Jánostól Balázs Jánosig. Stilisztikatörténetünk korszakbeosztásának a bemutatása után szó esik ebben a kötetben csaknem mindenkiről, aki valamilyen módon építette a magyar stilisztika útját. Tehát a következőkről: Sylvester után Szenczi Molnár Albert, Geleji Katona István, Pereszlényi Pál, Pesti Gábor, Czeglédi István, Gyöngyösi István, majd a második korszakban, a XVIII. században Aranka György, Faludi Ferenc, Kazinczy Ferenc, Révai Miklós, Verseghy Ferenc, Bitnitz Lajos és a Magyar Nyelvőr idevágó szerepe. Aztán a harmadik korszakban, a XX. század első felében: Gombocz Zoltán, Mészöly Gedeon, Laziczius Gyula és a Magyar Nyelvőr ekkori szerepe. A század második felében pedig: Illyés Gyula, Balázs János, valamint az ELTE Mai magyar nyelvi tanszéke mellett 1970-től működő Stíluskutató csoport, amely több kötettel tette – és teszi – gazdagabbá a jelen stilisztikáját. Különösen fontos a XX. században a francia eredetű funkcionális stilisztika indulása, kibontakozása (a század közepén a hetvenes évek elejéig a hanyatlása), majd a napjainkban is folytatódó fellendülése. És itt van az új stilisztikai irányzat: a kognitív stilisztika is. Az egyes tanulmányok rendszerint tartalmaznak szakirodalmat. Megjegyzem még, hogy Szathmári professzor stílusa mindig a tárgyhoz illő, de gördülékeny, olvasmányos mindenki számára.
Akit tehát érdekel a magyar stilisztika változatos, de napjainkban különösen fellendülő útja, forduljon ehhez a stilisztikatörténeti kötethez. Ezenkívül is haszonnal tanulmányozhatják a magyartanárok, az egyetemi és főiskolai hallgatók, az érdeklődő középiskolások és mindenki, aki vonzalmat érez a magyar művelődéstörténet eme fontos ágához: a stilisztikához.
-
Mi újság a stilisztikában?
Magyar Nyelvőr (111-114. oldal), 2006-01-01, Bencédy József
Szathmári István könyve a stiliksztika történetéről
Édes Anyanyelvünk (13. oldal), 2005-12-01, Eőry Vilma