Közmondások, szólások Zrínyi Miklós írásaiban

Paczolay Gyula (1930. nov. 2.), e kötet szerzője foglalkozását tekintve vegyészmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa (1961), aki dolgozott az Inotai Alumíniumkohóban, majd a budapesti Fémipari Kutatóintézetben, 1992-ben a Veszprémi Egyetem Fizikai Kémiai Tanszéke docenseként vonult nyugalomba. A kunszentmiklósi, majd az újpesti gimnáziumban latinul, németül, angolul tanult, s ismerkedett a franciával és az olasszal. Budapesti évei alatt kínaiul és japánul is tanult, majd Veszprémbe visszatérve Veszprém és az észt egyetemi város, Tartu testvérvárosi kapcsolatainak létrehozása közben megtanult észtül.

1994-ben a Nemzetközi Népinarratíva-kutatási Társaság (International Society for Narrative Research) maiszúri kongresszusa tiszteletére jelent meg a European, Far-Eastern and some Asian Proverbs. A comparison of European, Chinese, Korean, Japanese, Vietnamese and other Asian Proverbs [Európai, távol-keleti és ázsiai közmondások. Európai, kínai, koreai, japán, vietnami és más ázsiai közmondások összehasonlítása]. Időközben megtanult lengyelül is. Első parömiológiai (a közmondások vizsgálatával foglalkozó) tudományos közleménye Schlandt Henrik brassói közmondáslexikonjainak helye a magyar szóláskutatás történetében (1979). Ezt követte 1985-ben a Magyar‒észt közmondások és szólások német, angol és latin megfelelőkkel, és 1987-ben a Magyar‒észt‒angol‒finn latin közmondások és szólások cseremisz és zürjén függelékkel. Nemzetközi viszonylatban is egyedülálló vállalkozása, az Európai közmondások 55 nyelven, arab, perzsa, szanszkrit, kínai és japán megfelelőkkel (1997) kontinensünk 106 leggyakoribb közmondását mutatja be eredeti nyelven, angol fordításukkal és magyarázattal együtt. Proverbs and Reality [A közmondások és a valóság] című dolgozata megjelent Indiában (Maiszúrban), az Egyesült Államokban és néhány év múlva magyar fordításban Budapesten is.

Közmondáskutató tevékenységét nyugdíjasként is lankadatlan erővel folytatja. E legújabb összefoglaló munkájában a Zrínyi Miklós műveiben és levelezésében előforduló frazémákat mutatja be. De nem csupán listaszerűen felsorolja őket, hanem felrajzolja történeti hátterüket is. Közli legkorábbi előfordulásukat, s ebből rögtön megtudjuk, ismerték-e Zrínyi előtti forrásból az illető kifejezést, vagy sem. Tanulságos az egyéb európai nyelvekben meglévő megfelelők, párhuzamok vizsgálata is, akárcsak a nyelvjárásokban való meglétük vagy hiányuk. Jelenleg a szerző Baranyai Decsi János 1598-ban Bártfán kiadott első magyar szólás- és közmondásgyűjteményének anyagát dolgozza fel hasonló módon.

A világ következő városaiban tartott előadásokat (néhol többször is): Athén, Budapest, Debrecen, Helsinki, Innsbruck, Jyväskylä, Kolozsvár, Kovászna, Leibnitz, Liptószentiván, Marosvásárhely, Melbourne, Majszúr (India), Nairobi, Oxford, Peking, Róma, Szekszárd, Sziktivkar, Tartu, Tavira, Tokió, Ungvár, Veszprém, Vilnius, Wrocław.

1. Előszó / 7
2. Irodalmi áttekintés / 7
3. Bevezetés / 8
4. Források. Jelek és rövidítések / 9
5. Szótár / 11
6. Több közmondás egy tételben / 127
7. Előfordulások Zrínyi különböző írásaiban / 128
8. Források / 129
9. Összefoglalás / 130
10. Irodalomjegyzék / 132

11. Zrínyi szólásainak és közmondásainak mutatója / 141