- Újdonságok
- Mindenki angolul tanul
- Előkészületben
- Nyelvünk virágai
- Idézetek, szállóigék, bölcsességek
- Szólások, közmondások
- Felvételizőknek
- A magyar nyelv kézikönyvei
- A magyar nyomtatott örökség feltárása
- Anyanyelvi felmérők
- Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek
- Az ékesszólás kiskönyvtára
- Bibliotheca Regulyana
- Diszlexia, diszkalkulia
- Életrajz
- Híd szótárak
- Iránytű sorozat
- Ismeretterjesztő
- Kétnyelvű könyvek nyelvtanuláshoz
- Kifestőkönyvek, színezők
- Kommunikáció
- Lexikográfiai füzetek
- Lexikon, enciklopédia
- Mesekönyv
- Mesterművek
- Modern Nyelvoktatás
- Naptár, notesz
- Notesz
- Nyelvészet
- Nyelvi játékok, fejtörők
- Nyelvtani munkafüzetek az 5-12. évfolyam részére
- Nyelvtanulás
- Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
- Szépirodalom
- Szótár
- Történelem
- Útleírás
- Vallás
- Zene
- E-könyv
- Folyóirat
- 2024-ben megjelent könyveink
- 2023-ban megjelent könyveink
- 2022-ben megjelent könyveink
- 2021-ben megjelent könyveink
- 2020-ban megjelent könyveink
- 2019-ben megjelent könyveink
- 2018-ban megjelent könyveink
- Növény- és állatnevek
Madách Imre születésének 200. évfordulója alkalmából
Az ember tragédiájának az enciklopédiája című könyv
megjelentetése szakmai program megvalósítását
2023. évben a
támogatta.
A Tinta Könyvkiadó működését 2022. évben
a Magyar Kultúráért Alapítvány
támogatta
A magyar nyelv szerkezetének és szókincsének újszerű bemutatása szakmai program megvalósítását
2021. évben atámogatta.
Egy- és többértelműség a nyelvben
 |
Az ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke és a Kodolányi János Főiskola 2017 novemberében Budapesten rendezte meg Egy- és többértelműség a nyelvben címmel az éves Alkalmazott Nyelvészeti Konferenciát. Az elhangzott előadások, illetve az utánuk kialakult viták a témák továbbgondolására késztették az előadókat, így született meg a jelen tanulmánykötet anyaga.
A könyv írásai az egy- és többértelműség kérdését járják körül számos alkalmazott nyelvészeti tudományterület szemszögéből – a számítógépes nyelvészettől a fordítástudományon át a lexikográfiáig. A kötetet egyaránt ajánljuk nyelvészeknek és nyelvtanároknak, valamint a nyelvészet iránt érdeklődő doktoranduszoknak és egyetemi hallgatóknak.
Az Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia előadásaiból a következő tanulmánykötetek jelentek meg:
- A szinonimitásról, 1997;
- Poliszémia, homonímia, 1998;
- Lexikális jelentés, aktuális jelentés, 1999;
- Kontrasztív szemantikai kutatások, 2001;
- Variabilitás és nyelvhasználat, 2004;
- Nyelvi kompetencia - kommunikatív kompetencia, 2006;
- Nyelvelmélet - nyelvhasználat, 2007;
- Jel és jelentés, 2008;
- A kommunikáció nyelvészeti aspektusai, 2009;
- Új módszerek az alkalmazott nyelvészeti kutatásban, 2010;
- Nyelvi funkciók - stílus és kapcsolat, 2011;
- Az interkulturális kommunikáció elmélete és gyakorlata, 2012;
- Nyelvhasználat a médiában, 2013;
- Nyelv és kép, 2014;
- Nyelv, kultúra, társadalom, 2015;
- Ikon, nyelvi jel, szimbólum: nem természetes jelek a kommunikációban, 2016;
- Az ellentét nyelvi és nonverbális kifejezésének lehetőségei, 2017.
-
Szerkesztő Gecső Tamás, Szabó MihálySorozatszám 205Oldalszám 266Kötés típusa puhafedelesFormátum B/5ISBN 9789634091745Tömeg 430 g/db
-
Dr. Bankó Marietta: Néhány gondolat a humorról az angolnyelv-tanítás kapcsán 9
Boda István Károly – Porkoláb Judit: Egy- és többértelműség Füst Milán Egy egiptomi sírkövön című versében 19
Borbás Gabriella Dóra: Szavakkal elkövetett bántalmazás 26
Constantinovits Milán András: Modern retorikai kihívások – Hatékony nyelvhasználat egy hazai tehetséggondozó program bevonási anyagaiban 36
Csányi Eszter: Jó pap holtig tanul – avagy tanítsunk-e gazdasági frazeologizmusokat német szaknyelvi órákon? 42
Dadvandipour Zsuzsanna: Olvashatósági teszt a gyógyszeriparban 49
Dér Csilla Ilona: A szerintem véleményjelölő a magyarban 57
Domonkosi Ágnes: Társas deixis – társas jelentés: az attitűdjelölő deiktikus elemek többértelműségének lehetőségei 61
Dőryné Zábrádi Orsolya: Egy- és többértelműség a magyar helyesírásban 68
Bártfai László: A hallgatás szólás, avagy a szólás hallgatás (antinómiák, antonimák, oximoronok és paradoxonok) 73
Folmeg Márta: Ön direkt ilyen indirekt? 84
Forgács Tamás: Többértelműség az állandósult szókapcsolatok körében: frazeológiai poliszémia és homonímia 89
Maomao Gao: The Speech Styles of Chinese Male and Female in Interview 96
Xinhua Guo: A Study on the Use of English Learning Strategies of Overseas Chinese Students in Hungary 100
Hardiné Magyar Tamara: Vallási nyelvhasználat Apor Vilmos egy írásában 107
Horváth Katalin: Poliszémia és etimológia Züllik igénk szócsaládjáról 113
H. Tóth István: Hat vagy hát, ver vagy vér és hasonlók 121
Janurik Szabolcs: A többjelentésű angol kölcsönszavak szótári rögzítésének kérdései a mai magyar és orosz lexikográfiában 132
Kaba Ariel: Mondjak egy viccet? A humor mint kommunikációattribútum 138
Kárpáti Eszter: Hogy tetszik lenni? Pragmatikai idiómák az orvos–beteg kommunikációban 145
Lőrincz Gábor: Az Új Magyar Etimológiai szótár néhány vitatott eredetű lexémájáról A magyar nyelv szótára alakváltozatainak tükrében 152
Lőrincz Jenő: Többértelműség és emberi természet Németh László Iszony című regényében 159
Lőrincz Julianna: A fordítás többértelműsége – a többértelműség fordítása 164
Magyarné Szabó Eszter: Egy- és többértelműség Örkény Egyperceseiben: a német fordításokon innen és túl 171
Alham Fadhl Muslah: The Cultural Differences between Iraq and India 175
Bahaa A. Muslim Abdul – Ameea Al-Zobaidy: The Cultural Differences between Iraq and Iran 181
Nagy Colette: A kultúraközi kommunikáció modelljei Az interkulturális kommunikációs kutatás gyakorlati vonatkozásai 187
Nagy Sándor István: Színek és árnyalataik egy- vagy többértelműsége az irodalmi művek fordításában (magyar–román viszonylat) 192
Nagy Tamás: A személydeixisek vizsgálata hardcore punk dalszövegekben 200
Rózsavári Nóra: Albus, candidus, blancus… A színnevek története az Ibériai-félsziget újlatin nyelveiben 208
Schirm Anita: A diskurzusjelölők manipulatív szerepéről különféle szövegtípusok tükrében 214
Simkó Katalin Ilona: „Diák vagyok és a szobában” – A van ige többértelműségéről 221
Szele Bálint: Ambiguity and Language Play in Shakespeare’s Sonnets – Approximations in Hungarian Translations 226
Szép Beáta: Egy- és többértelműség a szaknyelvekben 232
Vincze Veronika: Többértelmű nyelvi elemek számítógépes nyelvészeti szemmel 239
Virágh Árpád: Az eltérő perspektívák hatása a jogi tanácsadásban 245
Viszket Anita: A névelő szerepe a mondat szerkezetének egyértelműsítésében 252
Qiaoxia Wu: Beliefs of Chinese students studying in Hungary about their own English learning processes 260